Mosza Diána: A Modern Goddess márka és mozgalom megálmodójaként hatalmas utat jártak be a megerősítő kártyáid. Mikor találkoztál először a szuggesztiók támogató erejével?
Zágoni Bettina: Ha messziről nézzük, akkor az első inspirációm még 23 éves koromból van. Akkor kezdtem el a kismama- és baba-mama jógát tanulni, és aztán oktatni. Ott gyakran használtunk úgynevezett szankalpákat - ezt kívánságnak, intenciónak fordítjuk -, melyek pozitív mondatok, amit egyes szám első személyben, kijelentő módban és jelen időben fogalmazunk meg. Kvázi mantraként ismételgetjük, ezzel is segítve, hogy elhiggyük annak igazát. Kismama jógában ezt gyakran használtuk az óra végi relaxációban. Már itt mélyen hatott rám ez az eszköz, de ekkor még nem foglalkoztam a szuggesztiók erejével, jelentőségével a testi-lelki jóllét perspektívájából. A következő találkozásom a megerősítő gondolatok erejével az egyetemen volt, a perinatális tanácsadó képzésen. Ezzel párhuzamosan végeztem Varga Katalin másik ELTE PPK-s képzését, a szuggesztiók alkalmazása a szomatikus orvoslásban képzést is. Mind a kettő hiánypótló és nagyon izgalmas. Ezeken szó volt a szuggesztiókról a hipnózis perspektívájából, illetve a tárgyi, környezeti szuggesztiók hatásáról is. Ezeket számos terület, mint például a marketing szándékosan és célzottan használja. Milyen jó lenne, ha az egészségügyben is evidenciaként volnának jelen a gyógyulás támogatására.
MD: Milyen saját tapasztalataid vannak a szuggesztiók erejéről? Hogyan indult az első, a Várandósság és Szülés kártyacsomag?
ZB: Én közvetlenül a perinatális tanácsadói képzés után szültem, így az egész várandósság alatt tudatosan használtam szankalpákat, szuggesztiókat. Nekem ez nagyon sokat adott. Körülvettem magam szuggesztiókkal: nem csak szavak szintjén készítettem magam a szülésre, hanem különböző képeket is használtam, úgy rendeztem be az otthonunkat, hogy az egész egy nagy szuggesztió volt arra, hogy én meg tudom szülni a kislányunkat, és hálás vagyok, hogy ez meg is történt. A kislányunk születése után egy évvel egy barátnőm a második babáját várta. Számára tartottam egy szülésre bocsátó ünnepet. Szuggesztiókkal ellátott képeket festettem neki ajándékba, hogy ezzel is segítsem őt a kétgyermekes anyává válásban, a szülésben és mindenben, ami rá várt. Tehát az első pár lap ajándékba készült. Én pedig nagyon jól éreztem magam az alkotás közben, mert hiányzott a szakmám, viszont fontos volt nekem, hogy a kislányom szolgálatában legyek elsősorban. A szülésre bocsátó ünnepen több kismama is jelen volt, és mindenkinek nagyon tetszettek a képeim, üzeneteim. Szerették volna, ha nekik is készítek. Mivel egy praktikus nő vagyok, az egyesével rajzolás helyett a kártyacsomagban láttam meg a lehetőséget. Egy ilyen csomag tud kellő számú és diverzitású szuggesztiót tartalmazni, így mindenki kiválaszthatja belőle a neki megfelelőket. Fontos volt, hogy egyedileg is alkalmazható, de mégis sokszorosítható legyen.
Nagyon jól esett találni egy ilyen kiteljesítő projektet, mert az anyaság sokfajta kaput megnyit bennünk, de nem mindent tudunk az anyaságba belecsatornázni vagy azon keresztül megélni.
Ez az alkotás nagyon kikapcsoló volt számomra, és mindent csinálhattam otthon az egyévesem mellett, így egy év munka után megszületett az első kártyacsomag. Amikor kiadtam, akkor nem tudtam, hogy ekkora sikere lesz. Gondoltam, hogy hasznos, hogy lehet vele azonosulni, de nem tudtam, hogy ennyire megérett az ország arra, hogy szuggesztiós kártyacsomagokkal dolgozzunk. Nemzetközi szinten léteztek már akkor is ilyen jellegű termékek, de nem sok – perinatális témában alig.
MD: Az eredeti festményes szuggesztiókból valami belekerült végül az 52 kártya közé?
ZB: Igen, az összes. Egy éve egyszer, amikor magam alatt voltam, a barátnőm emlékeztetni akart rá, hogy mennyi csodát tettem a világban. Akkor elővette nekem, hogy megmutassa, hogy honnan indult minden. A képek mások lettek, mert a technika is más lett, illetve én is fejlődtem. Eredetileg kézzel terveztem folytatni, de a képek megfelelő digitalizálása nagyon nehéz volt, így digitálisan folytattam.
MD: Azóta ezek a megerősítések már nemcsak magánkézben vagy női körökben vannak használatban, hanem betörtél az egészségügyi intézmények falain belülre is.
ZB: Igen, jelenleg 18 intézményben vannak kint, és folyamatban van további három intézménnyel az egyeztetés. Általában 10 képet küldünk a szülészetre és 10-et a gyermekágyas osztályra, de alkalmazkodunk az egyéni igényekhez is, pl. van kép koraszülött osztályra, császáros szobába vagy perinatális veszteséget átélt családok számára is.
MD: Vannak olyan kártyáid, amik szembe mennek azzal, mint amit a kórházi protokollok előírnak. Például a „Babám mérete tökéletes a testemnek” ami ugye jellemző császárindikáció, a téraránytalanság gondolatával megy szembe.
ZB: Igen, sok ilyen van. „A testem tudja, hogyan szüljön. Hallgatok rá” gondolat sem teljesen simul bele az általános intézményi gyakorlatba. Rengeteg olyan üzenet van kint, ami a szülészeti rendszerben elkezdődött lassú változást támogatja, és nem az elavuló félben lévő intézményi protokollt, ezért is csodás, hogy kint vannak. Így a falakra kikerülő üzenetek már nemcsak az édesanyákat érik el, hanem az egészségügyi rendszert is. Ez számomra egy karitatív tevékenység.
MD: Kaptál anyai visszajelzéseket ezekről a kórházakban kitett megerősítésekről?
ZB: Igen, bőven kapok visszajelzéseket. Egy édesanya például előzetesen nem ismerte a kártyákat, de a császármetszése után egy olyan őrzőben feküdt, ahol kint volt a „Nem a szülésem módja határozza meg, milyen anya vagyok” plakát. Később, mikor rátalált a munkámra, elmesélte nekem, hogy milyen sok erőt adott akkor neki ez a mondat. Ezek a visszajelzések nekem nagyon sokat jelentenek.
MD: Mesélted, hogy a Gyerekkártyákkal valaki kísért már beteget is.
ZB: Igen. Több nő használta a kártyákat szerettei támogatására betegségben is. Ők megtapasztalták, hogy ezek a kártyák segítették őket nehéz időszakokban, kihívások előtt - legyen az várandósság, szülés vagy a gyermekágy sokkoló valósága - , így amikor meglátják a hasonlóságot egy másik krízishelyzetben, akkor könnyedén nyúlnak a kártyákhoz a szeretteik megsegítésére. Megtanulják a maguk vagy szerettük javára átkeretezni, és a megerősítő mondatokat az adott helyzetben is hasznosítani. Többször használták apák, akik kórházba kerültek, és van olyan is, aki onkológiai kezelésekre vitte magával. A gyógyulás útján a Gyerekkártyák azért használhatóak jól, mert bár felnőttek vagyunk, mindannyiunkban ott van a gyerek. Segítségükkel visszarepülhetünk a kíváncsi, nyitott gyermeki énünkhöz. Oda, ahol még éreztük, hogy van előttünk egy hosszú és gyönyörű élet. Én nagyon örülök, hogy megcsináltad célzottan a daganatos betegeket kísérő kártyacsomagot, mert tőlem is kérték már. Rengeteg kártyacsomagot kérnek tőlem, az egyik volt ez, hogy krónikus betegségekben, rákban szenvedő és rehabilitációban résztvevőknek írjak üzeneteket, de én azt éreztem, hogy ez nem az én feladatom. Most már tudjuk, hogy azért, mert ez a Te feladatod volt. Mindenkinek megvan, hogy hol kell adnia, és az egy nagy csapda, ha azt hisszük, hogy mindenhol nekünk kell adni. Örülök, hogy tudom, hogy az én kártyáim is haszálhatók erre is, csak fantázia kell hozzá.
Az embernek azt a hitet kell magában kialakítania, hogy minden, ami körülveszi, képes szolgálni őt. Egy talált üres csigaház is lehet a kapaszkodód. Lehet útmutatás, amennyiben te meglátod, értelmezed és lelsz benne üzenetet.
